Nem nézek túl sok shounen-fight animét, de minden hibája ellené a Bleach a kedvencem közülük.
Lehet mondani, hogy tucat anime, már a csapból is ez folyik, stb. … Ennek ellenére van benne valami, ami miatt nem tudom kispadra küldeni. 😀
A pozitív tulajdonságait most nem ecsetelném, arról sokan írtak már sokfélét, nem szeretnék senkit itt halálra untatni.^^’ Biztos fura lesz ez a bejegyzés egy fan “szájából”, de néha az érem másik oldalát is érdemes szemügyre venni.^^
Figyelem, a bejegyzés bővelkedik spoilerekben, aki még nem tart az aktuális fejezetnél, csak saját felelősségre olvassa!^^
Nos, akkor a lényeg:
1. A manga grafikája látványosan… nos, rengeteget változott az idők során. Tévedés ne essék, nagyon is szeretem, ahogy Kubo-sensei most rajzol, de ennyire szembeszökő átalakulást egy mangánál sem láttam az évek során.O.o
Mutatok egy példát:
Az első képen Ichigo látható a SS-saga idejéből, a másodikon szintén, az előző fejezetből. Ugye, hogy WTF! XDDD
Aztán meglehet, én nem vagyok elég tájékozott, de ebből két dologra lehet következtetni: egy, Kubo-san rajztílusa tényleg ennyit változott/javult, kettő, besegítenek neki… Ami egy ekkora népszerűségű mangánál megszokott, pl. más rajzolja a hátteret, stb. … Mindegy, nem leszek pesszimista, úgy tudom, mindent maga alkot. 😀
2. Amikor épp nem filler megy az animében, hanem a fő szál, a részek elején minimum tíz perc az ismétlésekkel megy el. :S Komolyan, nem lehet két percbe besűríteni? Maga a cselekmény pedig nyújtott, mint a rétestészta, kb. egy mangafejezet felel meg egy résznek, de szerintem sokat mondok…
3. Az anime grafikáját viszont valóban elhanyagolják, ami eléggé kellemetlen látva, a többi animénél mennyire igyekeznek. Az új movie tipikus példa erre, sokszor jajdultam fel Rukia vagy Ichigo arcát látva, hogy te jószagú atyaú… XD Tudom, a költségvetést kímélni kell, de azért ennyire…
Néha persze összeszedik magukat, a legutóbbi fillerben Byakuya és Kouga harca sokkal látványosabb, szebben animált és effektekben bővelkedőbb volt, mint anno a Bya vs. Ichi. 😀
4. A fillerek nagyon hülyén vannak beágyazva az animébe. Mikor épp pihenőpályára megy a fő sztori, mindig éles váltás figyelhető meg. Különösen a HM-saga elejétől zavaró ez látványosan, mikor is Ichigo, általában Nel – jó esetben – buzgó búcsúintegetése kíséretében távozik HM-ből a Gargantán át vagy hasonló, Ulquiorra meg teadélutánt tart. XDDD Poén, meg minden, csak sokadszorra már gáz. A legnagyobb fail ebben, hogy a filler-sztorikat sokszor nem tudjuk hova tenni kronológiailag.
5. Rengeteg szereplő nincs kidolgozva. Egyik legnagyobb szívfájdalmam volt a vaizardok elhanyagolása, pedig közöttük sok jó alapanyag van/volt (Hiyori-t kivéve talán). Mindenki várta belépőjüket a fakeKarakura harcokba, kb. annyi lett az egészből, hogy jöttek, láttak, néhány shikai és bankai mutogatása a nép normális vérnyomása kedvéért, aztán frankón padlót fogtak. A vereség egy dolog, Aizen erős, meg minden, de többet vártam/vártunk tőlük.
Ugyanez a szitu Ukitake és Kyoraku, sőőőt, megkockáztatom, Tousen esetében is. Nem nagy kedvenc karakter, de egyedi jelleme és eszméi voltak, ami több visszaemlékezést érdemelt volna. Így sem sikerült rosszul a végén, de kb. úgy jött le, ő sem volt több egy kísérleti nyúlnál.
6. Néhány szereplő gusztustalan mértékben túl van fanolva. Jól sejtitek, elsősorba Hitsugayára gondolok… Míg más szereplőnek több tucat fejezetnyi ideig a színét sem látjuk, ő több fejezetet is kap – mert miért ne – a meggondolatlan támadásaival. :S
Kár, mert belőle is szimpatikus karakter lehetett volna.
A másik ilyen hadnagy kollégája, Matsumoto. Tipikus fanservice-karakter, aki talán csak azért értékelhető, mivel valamilyen szinten kötődik Ginhez. Ez pedig igazából egy bánatos, szenvedő tekinteten kívül nem jelent túl sokat, mint ahogy a mostani mangából is kiderül. Haribel sorsa is hasonló, ha többet láttunk volna tőle a harcokban, nem lenne ez a „csak egy bögyös maca vagyok, csorgassátok a nyálatokat” véleméyem róla. XD
7. Én vagyok az egyetlen, aki mostanában már nem bír röhögni a Shinigami Cup”-on és társain? 😀
Na, ennyi lenne, így „dióhéjban”. Remélem, senki nem vett a lelkére egy-egy megjegyzést, ez csak a saját véleményem. Szóval, aki még nem ismerné a sorozatot, minden hibája ellenére nagyon is szerethető, érdemes belevágni!^-^
Én is imádom 🙂 Pedig nem vagyok oda a “bunyós” mangákért, animékért 😀 de az animéből láttam pár epizódot a 80-90. rész környékén, majd megnéztem pár nap alatt az elejétől és azóta imádom 🙂
Szeretem a humorát, igaz a fillerek engem is időzavarba hoznak a történésben.
De én is csak ajánlani tudom 😀 😀 😀
Örök fav, az már biztos. 😀
Mostanában már a manga is kezdi visszanyerni a fényét, bár az utolsó két fejezet lehetett volna jobb is.
A Bleach története annyira az Aizenék elleni harcról szól, hogy nem tudom, lehet-e egyáltalán normálisan beleilleszteni fillereket úgy, hogy azok ne zavarjanak bele a történetbe.
Matsumoto eredetileg az egyik legkompetensebb alkapitány volt, csak aztán sajnos valaki rájött hogy több fanservice és láma szőkenős poén kellene a sorozatba, és ennek Matsumoto karaktere itta meg a levét…
A shounen-fight mangák közül nekem is a Bleach a legnagyobb kedvencem, szerintem hülyeség, ha azt mondják tucatmű, csak azért, mert sokan szeretik (ez inkább azt jelenti, hogy jó). Abban nagyon egyetértek veled, hogy rengeteg szereplőről alig tudunk meg valamit, nem is értem minek ennyi, ha egyszerűen Kubo nem tud mindre időt fordítani. Hitsugaya, aki ahhoz képest, hogy az egyik legjobban “sztárolt” kari, olyan sablonos, hogy az már fáj. Azonkívül, hogy állandóan a színen van, róla sem tudunk meg mélységeiben sokat. Az új filler ebből a szempontból legalább foglalkozott egy kicsit a teljesen háttérbe szorított karakterekkel (pl. Isane, Sasakibe zanpakutoja).
(btw, bocs, hogy csak így betörtem a blogodba^^)
SaiyaGin:
Matsumotónál végül is ugyanaz a helyzet, mint Toushirou-nál. 😦 Sajnálom én is, hogy pont ő nem lett kidolgozva.
Orshie:
Én is utálom, hogy csomóan leszólják azokat, akiknek a Bleach az egyik kedvence. Mondtak már mindenfélét, pl. ezen a sorozaton kívül biztos nem ismer mást, azért ez a kedvence, meg hasonlók. Na, ezen szoktam felhúzni magam, mondjuk nem annyira, mivel nem ismer, egy anime alapján meg ne mondjon véleményt az emberről.^^
Dehogy törtél be, üdvözöllek itt Benneteket! 🙂 Benéztem a blogodba, látom, Nálad és SaiyaGinnél is vannak jó kis témák, úgyhogy szerintem többször is járok majd arra.^^
Köszi! 🙂
Tulajdonképpen amit leírtál, az egy az egyben jellemzi a legtöbb shounen-fightot, a műfaj velejárói. Azért ha megnézed, nagyjából minden megjelent a DBZ esetében is. Egyébként ízlés kérdése mind, szóval ebből a szempontból korrekt írás. 😀
A fillerek beágyazása viszont nekem tetszik. Inkább így, mint hogy megint egy bounto saga legyen. ^^
Bounto-sagát soha többet, egyetértek! XD
Az is igaz, hogy jellemző szinte minden anime-sorozatra a műfajban. Mégis, a Bleach-nél pl. zavaróbbnak, kevésbé nézhetőnek érzem a fillereket, mint a DBZ-ben, pedig ott is van sokszor rétestészta-effektus. 😀
Jaja, csak az nagyon más, hogy a DBZ-ben nem folyt hektoliter számra a nyál. Ott az ilyen Hitsugaya szintű izéket két ütéssel szétcsapták volna, mielőtt belekezd az emózásba, Gokunak meg nem volt Rukia-chanja, akit állandóan meg kellett menteni. 😀
Túl sok a nyálzás, mert kell bele egy kis shoujo vonal is. Sajnos. De ez mindenhol nyomul mostanság, elég csak a Twilightra gondolni…
Inkább Orihime az, akit folyton meg kell menteni, nincs sok értelme, hogy benne van az animében.^^
Rukia nagyon is jól boldogul egyedül is, oké, hogy a karakterek egymás segítségére sietnek közben. A SS-sagában meg nem volt szerintem semmi gond vele, érthető volt a fájdalma, azok után, amit Kaien halála miatt át kellett élnie. 😦
Twilight, uhh, ne is mondd, gáz a köbön. XDDD
Nagyon sokan ajánlották, hogy ilyen meg olyan jó, olvassam el, mázli, hogy nem vettem meg.
Az első könyvet jó, ha a feléig el bírtam olvasni, annyira kiakasztott Bella emózása…Jajj, Edward, az én egyetlen félistenem, soha nem érek fel hozzá stb… Komolyan, az a csaj veszélyesen szerencsétlen, én bezáratnám. XDDD
A legnagyobb gáz, hogy tinik körében népszerű leginkább, és az amúgy is önbizalomhiányban szenvedő kiskamaszokat még jobban leépíti. Mivel olyan “tökéletes” férfi, mint Edward az életben nincs (és nő sem), és ezt az ideált hajtva elmennek az igazán lényeges emberi értékek mellett.
Edward tökéletessége is úgymond felszínes, fizikai dolgokban nyilvánul meg, az alapvető jellembeli tulajdonságai túlzottan is emberiek. Csak ugye ez lényegtelen az adoniszi kisugárzása mellett. :S
Nem olvastam/láttam egy Twilightot se, ezért nem mondok kemény kritikát (de nem is ellenkezek veled 😀 ), de ez azért érezhető tendencia az utóbbi években. Bishi hatalom van, el kell fogadni.
Vagy ha nem, akkor ott a DB Kai, hogy pótolja a hiányt. :3
“egy, Kubo-san rajztílusa tényleg ennyit változott/javult, kettő, besegítenek neki… Ami egy ekkora népszerűségű mangánál megszokott, pl. más rajzolja a hátteret”
és szerinted egy ember hogyan rajzolná meg a 20 oldalt 1 hét alatt? a mangák készítése általában úgy zajlik, hogy a mangaka áll az asztal mellett és adja ki az utasításokat a 10 fős csoportból álló csapatának…
Tisztában vagyok vele, de szerintem a főbb szereplőket maguk rajzolják néhanapján a sikeresebb mangakák (legalábbis jó ezt hinni :D). Az okés, hogy a hátteret és a kevésbé fontos részeket lepasszolják, de hogy nem nyúlnak egyáltalán bele, azt annyira nem tudom elképzelni.
Volt valamikor a Duna Tv-n a Mangák Világa dokumentumfilm. Abban voltak érdekes dolgok.
Tudok linket a letöltésére ha érdekel.